A PRÓFÉTA SZOLGÁLATA 9

Prófétikus csapdák

Istennek fontos a próféta jelleme az Ő szavának igazsága miatt.

Istennek nagyobb gondja van az Ő prófétái életének tisztaságára, mint az Ő próféciáik pontosságára: Ő értékeli a férfiakat és asszonyokat, mint saját maguk személyét és az ő indíttatásaikat úgyannyira, mint az üzenetüket és a szolgálatukat. (Dr Bill Hamon – Próféták bukása és alapelvek).

Számos csapda van, amelyeket a prófétáknak, akár fiatalok, akár öregek, körültekintőeknek kell lenniük és el kell kerülni.

Egy kritikus és durva szellem

A prófétáknak magas a mércéjük. İk feketén és fehéren látnak dolgokat. Ez néha eredményezhet a prófétáknál egy mindenre kiterjedő kritizálást, amitől az üzenetük nyersnek tűnik, még akkor is, ha azok igazak. Ha örülünk neki, hogy kemény üzenetet adhatunk át, akkor mi egy kritikus szellemmel rendelkezünk.

Ha könnyűnek találjuk azt, hogy átadjunk negatív üzenetet, akkor még nem értettük meg Isten kegyelmét és jóságát. (Graham Cooke – Fejlődés a prófétai ajándékodban Gifting p.76).

Az ÚjZélandi emberek nagy befolyással rendelkeznek a prófétai ajándékok területén. De a nehézség ebben az, hogy a mi prófétai üzeneteink kell, hogy megítéljenek másokat. Hajlunk viszont arra, hogy megítéljünk másokat azokon a területeken is, ahol mi is gyengék vagyunk.

A bűn a szívünkben egy kritizáló, negatív szellemet hoz létre, ami büszkévé tesz minket és lenézünk minden embert. A bűn, amit másokban leginkább gyűlölünk, ugyanazon bűnökre mibennünk nagyon érzékenyek vagyunk. Érettek vagyunk saját értékítéletünkben, hogy megítéljünk másokat, de a másokat bíráló megjegyzéseink megmutatják nekünk, amit valójában nem tudunk magunkról. Dawson The Sin of Unrighteous Judgement).

Csalódottság, keserűség

Minden próféta megtapasztalja az elutasítást, ha az üzenetét nem mindig fogadják el, vagy nem engedelmeskednek neki. Ha ez gyakran megtörténik, a próféta frusztrálttá válhat, és a frusztráltság keserűséghez vezet. Frusztráltan és keserűséggel telve kimondott üzenet fertőzött lesz ezekkel a dolgokkal, és nem fog tisztán előjönni. Ez a legsúlyosabb problémák egyike a működő prófétáknál. Meg kell tanulniuk elbánni az elutasítottsággal úgy, hogy ne menjenek bele a frusztráltságba és keserűségbe.

A frusztráltság a prófétai szolgálat egyik ellensége. A frusztráció beszennyezi a gondolatainkat, megfertőzi az üzenetünket és egy megkeseredett látásmódot ad nekünk a gyülekezet életével kapcsolatban. Ha be kell, hogy mutassuk Isten szívét, és jó szolgák akarunk lenni, akkor meg kell tanulnunk úrrá lenni a frusztráltságunkon. (Graham Cooke – fejlődés a prófétai ajándékodban 78.o.).

Az utolsó elutasításunkban való időzés a Krisztus központúság helyett az önközpontúságban fog tartani bennünket, ami nyilvánvaló oka a látásunk lerombolásának. (Rick Joyner – A pófétai szolgálat).

A prófétai szolgálat gyakran rendkívüli körülményekkel jár együtt, nagy kockázat mellett: siker vagy kudarc, elfogadás vagy elutasítás, védelem vagy megalázás, élet vagy halál. Amikor nagy siker, győzelmek és megújulások történnek, a próféta elismerést vár a vezetőségtől, hogy értékelje a prófétai üzenetet és az erőteljes kivitelezést. Gyakran az ilyen vezetőség reakciója e helyett mégis, olyan mint, amit Jezabel királynő is tett – nemcsak elutasítás, hanem elpusztítással való fenyegetés. Ebből adódóan a próféta nagyon elcsüggedtté válhat..

A próféták a kiábrándultságtól kezdve a lefelé vezető lépések során elérik a kétségbeesés mélységének az alját. Ha a helyzet nem fordul azonnal jóra, az ilyen csalódás hamar elbátortalanodáshoz vezet, aminek eredménye megbántódás, önsajnálat, üldözési mánia és harag lesz. Azoknak a prófétáknak, akik ilyen mélyre kerülnek az utolsó állomás a keserűség és erős kritika lesz, ami azt okozza, hogy az elutasítás szellemével törvénykezőkké válnak magukkal szemben, így azután senki sem tudja elérni őket a magukban való csalódásuk miatt. (Dr Bill Hamon – Próféták kudarca és alapelvek).

Ha mint prófétikus személy összezavarodtunk, akkor ki kell mozdulnunk az események vagy a szolgálatunk elutasítása miatt keletkezett frusztráció azon érzéséből, hogy könnyebb a saját véleményünket prófétálni. Biztosítanunk kell azt is, hogy nem élünk semmi negatív befolyás alatt a saját életünkben, ami meg tudja fertőzni a prófétai üzenetet… A vezetők szintén vétkesek lehetnek ezen a területen. Kell, hogy gondoskodjunk a prófétikus embereinkről, megadva nekik a szükséges szeretetet, pontos visszajelzést, szerető szívélyességet és a tanítványi kereteket. (Graham Cooke – Fejlődés a prófétai ajándékodban 97.o.).

Láttam egy jelenséget Isten emberei között. Azt láttam, hogy a legvilágosabb látással és legmagasabb elhívással rendelkező próféták azok, akik ki tudják iktatni az ellenséget és vágynak arra, hogy legyőzzék a keserűség, elutasítás és a kritika szellemét. A legbefolyásosabb prófétai személyek közül néhányan, akiket ismertem, megkeseredettséget (egy keserű „élt”) hordoztak magukban, amit ha összetörettetés és fenyegetettség nem szelídített meg, néhány esetben tönkretette a prófétai személyt. A szomorú az, hogy ezen emberek sokasága nevetség tárgya lett és elűzték őket pontosan abból a gyülekezetből, ahová el voltak hívva, hogy egy megkülönböztetett hang és őrállók legyenek. (Kris Couchey – Keserű próféták).

A prófétikus emberek különösen érzékenyek az elutasításra. Ez az elvetettség keserűséghez, negatívizmushoz és önsajnálathoz vezethet – mindezek a prófétikus embereket használhatatlanokká teszik a Szent Szellem szolgálatára. (Jack Deere Meglepetés Isten hangja által 205.o.).

A prófétai szolgálóknak – úgy tűnik több csalódottságban van részük Isten szolgálatában, mint egy átlagos hívőnek. İk gyakran világosan látják, hogy a dolgoknak hogyan kellene lennie, vagy hogy mit tervez azokra Isten, aminek meg kell lennie. Nekik hosszú ideig hitben várniuk kell, mert ők messzebbre látnak. Rájuk nagymértékben vonatkozik a Péld 13:12ban jelzett nehézség: "A halogatott reménység beteggé teszi a szívet". Tekintettel arra, hogy az ő elvárásaik jellegzetesen magasak, ezért ők mélyebb csalódásokat élnek meg…. Jeremiás akármikor kinyitotta a száját, mindig bajba került. Megdöbbent, nevetség tárgya lett és fel akarta adni. Mindazonáltal az Úr szava olyan volt benne, mint az égető tűz, és nem tudta azt visszatartani (Jer 20:9). A bajok némelyike alapvetően együtt jár az elhívással. (Mike Bickle – Növekedés a prófétaságban 130.o.).

Én megértem a prófétákat, akik Isten szívéből jövő, népszerűtlen üzeneteket adnak át, és ezért elutasítják őket. Milyen megsemmisítő megtapasztalás ez egy próféta számára. Személyesen átérezzük Isten fájdalmát, mivel az egy olyan út, amit Isten készített el számunkra. A próféta számára az elutasítás olyan, mint kínpadra menni! (Andrew Strom).

Az elutasításban ki kell nyitni a szívünket úgy, hogy Isten szeretete be tudjon áramolni. A legprófétikusabb emberek elutasítottságot éreznek, mert számukra nincs bármilyen összefüggés az érték és hasznosság között" (Graham Cooke – Fejlődés a prófétai ajándékodban 78.o.).

A keserűséget úgy mutatja be a Biblia, mint valamiféle erős, átható mérget. Olyan, mint a keserű epe. Ez az, ami miatt a megbántottság és a sértődöttség elkerülése olyan fontos. Ezek a csapdák gyakran befecskendezik a keserűség epéjét bárkibe, akik elfogadják és hagyják, hogy beszennyezzék, bemocskolják őket. Amikor valakinek a szelleme beszennyeződött, akkor minden, ami az ő szelleméből áramlik, az szennyezett. A próféták különösen érzékenyek, mert nekik egyrészt kemény az az ösvény, amin járniuk kell, másrészt a kenet, ami rajtuk van gyakran nagyon erős. A kenet ereje gyakran fel tudja erősíteni, ami a szívükben van, létrehozva egy keserű szívet, ebből adódóan egy rossz megtapasztalást okoznak azokban, akik hallják őket. (Stephen L Mansfield – A próféták pásztorlása).

Az ösvény, amin a legtöbb prófétának járnia kell, adott, mind a keresztyén próféták, mind pedig az előttük járó Ószövetségi próféták esetében volt; általában rendkívüli szükség van rá, hogy odafigyeljünk a sérülések és a keserűség kérdésére. Ha ezek nincsenek kezelve, a próféta valószínűleg hajlik az elszigetelődésre, kriticizmusra és keményszívűségre, ami el tudja oltani a prófétai tüzet. Ha ezek a dolgok sikeresen kezelve vannak, akkor magasabb szinten lehet a szeretet és az egészség, és így a prófétikus folyam tisztább lehet, mint valaha. (Stephen L Mansfield – A próféta pásztorlása).

Egy barlang biztonságos helynek tűnik, de az nem egy lakóhely. Krisztus Teste tele van olyan sérült prófétákkal, akik bementek egy barlangba és ott laknak. (Janet Chambers – Barlanglakó vagy toronylakó)

Büszkeség

A próféták általában egy rendkívül becsületes életet élnek. İk könnyen magukra tudják venni a farizeusság szellemét, akik kitűnően érzik magukat, mert ők más emberek bűneit meg tudják látni. A büszkeség nagyon le tudja rombolni a próféta szolgálatát. (Wallis).

„Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek” (Zsolt 5:5).

Egy másik csapda úgy látom amibe rendszerint beleesnek a prófétai emberek, mégpedig az a vágy, hogy bámulatot keltő legyen a szolgálatuk, hogy "egy nemzet prófétái" legyenek. Ez éppen ellentétes a prófétálás valódi szellemével (Jel 19:10). A prófécia jelenti a Jézusról szóló bizonyságtételt, nem a prófétai szolgálat. (Jack Deere

– Meglepődve Isten hangjától 207.o.).

Miért foglalkozik Isten olyan erőteljes módon a prófétákkal? Az egyik ok az, hogy ők nagyon makacsak! A másik, hogy ők hajlamosabbak a büszkeségre. (Cindy Jacobs – Isten hangja 59.o.).

Prófétikus nyomás

A prófétáknak el kell kerülniük az előttük járó hírnevük okozta nyomást. Ez a nyomás gyakran a gyakori elutasításból jön, de elutasításnak lenni kell. A prófétáknak Isten üzenetének hírvivőjének kell lenni. Egyetlen feladatuk van, hogy Isten üzenetét meghallják. Ha az üzenetet meghallották, nem számít semmit, ha a prófétát elfelejtik. A próféták olyan emberek, akiknek könnyebb beszélni, mint élni. Amikor egy próféta hall egy üzenetet valami ilyesmi homályos szavakat mond, "Úgy gondolom ma megtért egy fiatalember, aki délen élt"; az ő szíve vágyik arra, hogy az ő nevét gyakran emlegessék. Ez az érzés emberi, azonban veszélyes a prófétára nézve, mert a büszkeségben gyökerezik, és a büszkeség megöli a próféciát. A prófétáknak meg kell harcolni a szívük békességét és megnyugodni, hogy az üzenetet, amit elmondanak, meghallják.

Sok prófétikus ember elkezd szolgálni az ajándékával sokkal előbb, mielőtt ők kimunkálnák a megfelelő bölcsességet, alázatot és jellemet, ami szükséges, hogy boldoguljanak a prófétai szolgálatban. Kezdetben buzgóságuk miatt arrogáns vagy rámenős módon nyilvánulnak meg. Évek multával azonban, a buzgóságuk rendszerint még növekszik a sebesülésektől és az elutasításoktól való félelem miatt. Egy átlagos személy, aki 10 év óta van egy prófétai szolgálatban szép veréseket tapasztalt meg, és sok zúzódással rendelkezik. Ez különösen igaz, ha a prófétai ajándék aktívan működött már a fiatal éveiben is. Ődő multával, 40 és 59 között, már nagyon körültekintőek és bizalmatlanok lesznek a tekintélyes személyekkel szemben. (Mike Bickle – Pásztorok és próféták kapcsolata).

Néhány ember megpróbál elegendő hírnevet szerezni magának, hogy biztosítsa magát az elutasítás ellen. A tekintélyük felépítésétől kezdve, ami olyan fontos sok próféta számára, van egy csábítás egy erős nyomás gyakorlására, hogy az ő érdemüknek tekintsék, hogy pontos üzenetet hallanak Isten emberétől. (Mike Bickle – Pásztorok és próféták viszonya).

A prófétáknak fel kell vállalniuk a Krisztusi jellemet (magatartásmódot), ami nem igényli az önelőléptetést és önvédelmet. (Dr Bill Hamon – Próféták bukása és alapelvek 49.o.).

Lázadás

A büszkeség gyakran lázadáshoz vezet. A lázadás borzasztóan megnyomorít egy prófétát. Erkölcsileg az egyenértékű a varázslással. (1 Sám 15:23).

Hiszem, hogy sok prófétikus embernek (mint nekem is) problémái vannak a "lázadással". İk láthatóan majdnem mindig ingerlik a vezetőket, néha szándékosan is. Ezáltal kialakul bennük egy "üldözési komplexus" vagy elsomfordálás, hogy fürödjenek az önsajnálatban. Én mindezeken átmentem, sőt még többön is. Régen azon kaptam magamat, hogy a „kapuban” ülök, mint a lázadó Absolon, finoman a vezetőség ellen beszélve, és ez által a saját hírnevemet növelve. A lázadás a legalattomosabb bűn, és amikor elkezded meglátni, hogy milyen nagymértékben uralkodik az a világban, és hogy belénk is mennyire beivódott, az egy szemfelnyitó élmény lesz.

Arra jöttem rá, hogy miután már elbántál a lázadással magadban, csak azután bátorítanálak arra, hogy Isten üzenetét szóljad egy vezető felé. A lázadás igen erősen tudja befolyásolni a vezetőknek átadandó üzenetet, és mégis sok próféta alig van tudatában, hogy problémája van ezen a területen. Most vissza tudok nézni, és ha végigtekintek a múltbeli üzeneteimen és cselekedeteimen, összerezzenek a lázadás hatását látva. Isten, azonban megtisztít és gyógyít. Gyakran most azt látom a pásztorok szempontjából , aki egy vezető és felelős pásztor, hogy amikor nem eléggé bölcs próféták érkeznek meg, akkor valamit vagy valakit keresnek, hogy „céltábla” legyen. Az ilyen "próféták" egy Isten verése és nem egy áldás.

Isten most a lázadással foglalkozik. Ha ma nem tudsz engedelmeskedni, egy púp leszel a holnap vezetősége számára is. Bánj el a lázadással most, különben elszalasztasz valamit. Ez ilyen egyszerű. Hiszem, hogy sok problémát fognak okozni a kószáló "magányos próféták" Isten eljövendő mozdulásaiban – sokkal inkább, mint ma. Mondd meg nekem barátom, te is éppen egy ilyen "magányos kopó" vagy? (Andrew Strom).

A mi demokratikus társadalmunk megteremti a fegyelemsértés alapját. Emiatt szem elől tévesztjük, mit jelent engedelmeskedni a hatalomnak. A valódi alázatosság sohasem reszket. Mégis mi csak akkor engedelmeskedünk ma, ha egyetértünk (ford. megjegyzése: De ez nem engedelmesség, nem a saját akaratunk letétele!). Ha a hatalom ellene szegül a mi akaratunknak és vezetésünknek, akkor mi engedetlenné válunk vagy kelletlenül húzódozva ugyan, de vele megyünk mindaddig, amíg egy jobb lehetőség adódik. Ez tesz minket különösen sebezhetővé a becsapásra és a hamis prófétai szolgálatra. (John Bevere – Ezt mondja az Úr p.125).

Kontroll és manipuláció

Jezabel szelleme egy eredmény elérése érdekében a manipulációt és a kontrollt használja. Az ellentétben áll a prófétai szolgálattal és annak az ellensége. A prófétáknak minden kísértést el kell kerülniük, hogy az emberek manipulálásával „besegítsenek” az ő szavuk beteljesedésébe.

Nagy ívben el kell kerülni a ’három Kt’; Kárhoztatás, Kontroll és Kritizálás. Ezeknek a prófétai szolgálatban nincs helyük. Ki kell tépni a ’három K’ gyökerét könyörtelenül az üzenetünkből, a gondolkodásunkból és a cselekedetünkből. Nem szabad azoknak helyet adni. Ne imádkozz azért, ne gondolj arra, ne beszélj róla. Akkor nem fognak behatolni a próféciába. (http://www.africaprophecy.co.za/2prophets.htm).

Minden gyülekezet, amelyik támogatja a prófétai szolgálatot kell, hogy megküzdjön a Jezabel szellemével, mert az utánozza a prófétai ajándékot és az Isteni elhívást. Ez a szellem azért jön, hogy lerombolja a prófétai ajándékot. Tekintettel arra, hogy titokban munkálkodik, tevékenysége ezért rendkívül alattomos. (John Paul Jackson – Jezabel szellemének leleplezése 123.o.).

A prófétai szellem nem aggódik a prófétai szó időzítése miatt. Az Isten szívével kapcsolódik össze, és az Ő szívét jelenti ki. Légy hosszútűrő, tölts időt Istennel, értsd meg az Ő szívét. (Wesley Chambers).

Féltékenység

A próféták gyakran féltékennyé válnak mások szolgálatára, amelyek úgy tűnnek láthatóan sokkal több tiszteletet, és elismerést kapnak. A féltékenység meg tud akadályozni bennünket, hogy tiszta legyen a hallásunk.

Azok az emberek, akik nem tudtak úrrá lenni a dicsőség felett könnyen megbántódnak másoktól. Szert teszünk „erre a maró keserűségre" magunkban, ha nem haltunk meg a dicsőség számára. A bennünk csendesen tomboló és akadályozó szellem miatt csak alantas sikereink lesznek az életben és a szolgálatban. Ez azt fogja eredményezni, hogy féltékenység épül fel bennünk. Akkor fogjuk magunkat jól érezni, amikor mások „szolgálata nem működik jól”. Ez olyanná fog tenni bennünket, hogy azt érezzük "Én vagyok az egyetlen, aki meg tudom ezt tenni". "Én vagyok az egyetlen"! "Én vagyok az egyetlen"! A dicsőség számára meghalni a legkeményebb halál. (Őllés küzdelme – Meghalni a dicsőség számára 12/2/01).

A prófétáknak munkálkodva az életükben kell, hogy féljék az Urat, sokkal inkább, mint másoknak. (Cindy Jacobs – Isten hangja p.68).

Szexuális erkölcstelenség

John Paul Jackson figyelmeztet, hogy a prófétáknak nagyon óvatosaknak kell lenniük a szexuális kísértésekkel szemben.

Bármelyik szolgálat el tud bukni bármilyen bűn miatt, de a prófétikus emberek úgy tűnik különösen szexuális bűnökben esnek el. Talán az egyik ok a nagyfokú érzékenység, ami a prófétai ajándékkal jön. Az összes prófétai személy „érzi” a Szent Szellem mozgását, de ők érzik a démonikus szellemek kínzását is, ami támadja őket másokon keresztül.

Néha egy prófétai személy elkezdi észrevenni és megérezni, hogy valaki kínozza őt. Ha egy prófétai személy felületessé válik az Úrral eltöltött idejét tekintve, az egyre több nehézséget okoz számára, hogy különbséget tudjon tenni az ő saját érzése és azok között, amik más emberektől jönnek.

A második ok az elvetettség különböző gyökereiből származik. Sok esetben a prófétikus személyek nagyon gyakran megtapasztalják az elvetettséget, és így a bizonytalanság mély érzésében kötnek ki. Később más dolgok megcselekvése által a büszkeségben is kiköthetnek, így sohasem lesz lehetőségük, hogy gyakorlatot szerezzenek. Ez a büszkeség egy olyan hajtóerővé válik, ami megnyitja az ajtót a becsapás előtt. Továbbá ők megengedik, hogy mások elfogadását tárt karokkal fogadják, az elővigyázatos magatartás megtartása nélkül. Így egy prófétai személy, aki nem fejlesztette ki a józanság jellemvonását az „nyílt zsákmánnyá” válik a démonikus kínzásoknak és csábításoknak. (John Paul Jackson).

Találékonyság vagy gyarlóság

Néhány próféta annyira aggódik a hibák miatt, hogy elutasítják annak beismerését. Senki sem igaz az ideje 100%át tekintve.

Néha egy prófétai személy nehézségekkel küzd, hogy beismerjen egy hibát, mert azt gondolja, hogy lerombolja a saját hitelét. Rendszerint éppen az ellenkezője történik. Ami rendszerint lerombolja a hitelünket az a találékonyság vagy a gyarlóság, hogy beismerjük a hibáinkat. Az embereknek bátorítaniuk kell egymást, hogy kimondják, ez rossz volt. (Jack Deere Meglepődve Isten hangjától 208.o.).

A prófétai szolgálóknak védekezniük kell az önbecsapás, az önigazság és a nem megfelelő motiváció ellen. (Dr Bill Hamon – Próféták bukásai és alapelvek 59.o.).

A bűnök nyilvános felfedése

A prófétáknak nem kell nyilvánosan megvádolni az egyéneket a bűneik miatt. Az evangélium útmutatást ad arra, hogyan forduljunk azokhoz a keresztyénekhez, akik bűnösök. Először személyesen kell beszélnünk velük.

„Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, menj el és dorgáld meg őt négy szem között: ha hallgat rád, megnyerted a te atyádfiát; Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet vagy kettőt, hogy két vagy három tanú vallomásával erősíttessék minden szó. Ha azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek; ha a gyülekezetre sem hallgat, legyen előtted olyan, mint a pogány és a vámszedő. (Máté 18:1517)

Sok prófétikus nemzet elkezdi túl fontosnak tekinteni magát és szereti a mások feletti birtoklás érzését, és egy ebből származó befolyást. Kísértésekbe esnek, hogy úgy nézzenek magukra, hogy szellemibbnek, szentebbnek és érzékenyebbnek mondják magukat, mint amilyenek valójában. Figyelmeztetem őket, hogy dobják el a misztikus prófétai köpenyüket, és szándékosan utasítsák vissza, hogy kihasználják, hogy hírnevet, dicsőséget, lehetőségeket, rokonszenvet, gondoskodást, gyengédséget vagy pénzt szerezzenek maguknak. Ődőzni Isten jelenlétében és az Ő erejében kell anélkül, hogy közben saját magunkból merítenénk benyomásokat. (Mike Bickle – Növekedés a prófétálásban 62.o.).

Pénz

A pénz tud vakságot okozni. Prófétáknak óvatosaknak kell lenniük a jóval kecsegtető üzenetek átadását illetően azok felé, akik pénzügyi támogatást adnak nekik. Alapvetően jobb, ha a próféták a gyülekezettől és a társadalomtól pénzügyileg függetlenek tudnak lenni.

A materializmus és a pénz mindig problémák tudnak lenni a prófétai szolgálatban. Mikeás így panaszkodik az ő napjaiban,

"Így szól az Úr a próféták ellen, akik elámítják az én népemet, akik, ha van mit rágniok, békességet hirdetnek, az ellen pedig, aki nem vet valamit szájokba, hadat indítanak. " (Mik 3:5).

Amikor a próféták engednek a kísértésnek, hogy jó próféciákat adjanak át azok felé, akik jól bánnak velük és rossz próféciákat azok felé, akik nem mutatnak feléjük különös tiszteletet, akkor az Úr beszüntetheti, hogy bármelyik prófétikus emberhez szóljon. (Jack Deere Surprised By the Voice of God p.209).

Emberek kedvébe járni

Az emberek tetszése minden szolgálatot megöl, különösen a prófétai szolgálatot. Azok a prófétikus emberek, akik azt mondják, amit az emberek hallani akarnak, el fogják veszíteni a kapcsolat Istennel. (Gal 1:10; Ezék 13:2). Egy igazi próféta nem vár az emberektől dicséretet. (Luk 6:26), ők csak Isten jóváhagyását keresik.

Az emberi szeretet beszennyezi az üzenetet. Néha a szeretet megvakítja a prófétát, előidézve, hogy egy jó üzenetet adjon át, amikor az Úr azt akarta, hogy helyreigazítson. (Cindy Jacobs – Isten hangja 186.o.).

Látom azoknak a férfiaknak és asszonyoknak az elégedetlenségét, akik ezekre a szolgálatokra jönnek. Ezenkívűl még felébred a vágy is bennük, és arra gondolnak, ami az életükből hiányzik. (Legtöbbjük esetében gyakran ez nem a szükség, hanem semmivel sem több, mint óhaj vagy testi vágy). Ez a bálványimádás megnyitja őket, hogy olyan üzeneteket kapjanak, ami éppen azoknak az óhajoknak és vágyaknak szól, és így megerősíti ezeket az óhajokat és vágyakat, vagyik bálványokat. Vagyis szükséges a számukra, hogy hallják, amit hallani akarnak és találjanak „szolgálókat”, akik híjával vannak az Istenfélelemnek, mert nekik csak a hírnevük, a fellépéseik, növekedésük és a programjaik fontosak. İk megvehetők vagy meggyőzhetők megfelelő jutalommal, így ők inkább a vágyaik fényében fognak szólni hozzájuk, és nem Isten szavának megbízható fényében. (John Bevere – Ezt mondta az Úr 76.o.).

Néhányan, akik magukat prófétának mondják, semmivel sem többek, mint tanítók. Túl sok megnyerő szellemű embert látok mindenfelé. Sámuel prófétáról beszéltem egy keveset. Ott, abban az időben ő egy próféta volt. Vannak egyáltalán úgynevezett próféták, akik Sámuel felhatalmazásával munkálkodnak? Ha van egyáltalán, én nem ismerem őket, és sohasem hallottam őket. Vannak magukat reklámozó próféták világszerte? Belőlük több van, mint centből, de mindegyikük csak egy sokat utazó tanító, akik maguk nem prófétálhatnának „papírzacskóból”. (Ővan Poulter).

Fiatal próféta vagy prófétanő legnagyobb problémáinak egyike egy öntelt magatartás szerinti állapot lehet. (Cindy Jacobs – Isten hangja 124.o.).

Tekintet nélkül a szolgálatra, amire el vagyunk híva, nekünk nem kell másolni vagy felülmúlni más embereket, hanem inkább az Egyetlennek a hasonmását hordozni, aki elhívott minket. A prófétaiskolák segíthetnek, de azok éppen ellentétes hatásúak is lehetnek, ha azok valójában csak „papagájokat” hoznak létre, akik mindnyájan ugyanazt prófétálják. (Rick Joyner – A prófétai szolgálat).

Elvakultság a kultúránkkal szemben

A legkeményebb dolog egy próféta számára az, hogy látnia kell a saját társadalma, kultúrája vagy egyháza (felekezete) gyengeségeit és bűneit. Ha valamilyen módon kötődünk azokhoz, akkor vakok tudunk lenni feléjük. Egy igazi próféta elkülönül az ő kultúrájától (környezetétől).

A XX. század végén a prófétálás szellemének felszabadulása a világban talán a korunk legnagyobb csodája. A prófécia egy fantasztikus dolog, ami ugyanazon időben két világot köt össze. A próféták feladata, hogy a menny dolgait lehozzák a földre, hatást gyakorolva a földön, hogy érvényre juttassák az örökkévaló hatalmát az ideigvaló fölött egy olyan látás által, ami átalakítja a földit, hogy az olyanná váljon, mint a mennyei. Azonban ehhez a teherhez egy megbízatás is tartozik. A megbízatás a következő: mielőtt át tudjuk alakítani a földit mennyeivé, nekünk el kell veszítenünk a földi dolgok iránti szeretetünket. Ha megkíséreljük megvalósítani a prófétai terhet földi események által anélkül, hogy előtte elveszítenénk a szeretetünket és azonosságunkat a kultúránkban, a szellemi ajándékunk és elhívásunk leigázottá, és a kultúránk által aláaknázottá válik, hogy az ő saját utait erősítsük meg. A próféta szócsővé válik a kultúra mögött lévő valódi hatalom számára feladva azt, hogy kihívást intézzen felé és szembeszálljon vele. Őlyen módon „hízelgő (kulturális) prófétákká” válunk. (Chris Anderson, Kis nyáj – Kulturális próféták).

Becsapva magunkat képtelenné válunk meglátnia a János 3:16ban, és az 1 Ján 2:15ben leírt szeretet közötti különbséget, mert azt gondoljuk, hogy Istennek emberek felé való szeretete azonos a mi saját kultúránk felé tanúsított szeretetünkkel, és ebből adódóan a programjaink rendben vannak. Őlyen körülmények között, mint az adott kultúrának a prófétái, vagyis "hízelgő (kulturális) próféták," elkezdjük a saját kultúránk – a nemzetünk és felekezetünk, kormányunk politika és társadalmunk múló szeszélye, polgári szokásaink és vallási ünnepeink – dicsőségét prófétálni azt gondolva, hogy valóban az Úr igaz gondolatát és az Atya valódi szeretetét prófétáljuk a világ számára. Úgy gondoljuk, hogy elvégeztük Isten akaratát, hogy átalakítsa a földit a mennyei képére, de csak a menny leértékelése történt meg, lealacsonyítva Isten képét földire. (Chris Anderson Kis nyáj – Hízelgő (kulturális) próféták).